A gyerek edzésen, mit kezdjek ezzel a 40-50 perccel? Nem nehéz kérdés: mindig van nálam könyv, olykor több is. Ha nem ülök be olvasni valahova, akkor a könyvesboltban vadászom le a legújabb szerzeményemet. Mert már csak 735 olvasatlan könyv várja, hogy sorra kerüljön, szóval mindenképp kell még egy. Vagy több. Egy könyvvel nem lehet kijönni a könyvesboltból. Ezt mindenki tudja. #könyvajánló

Aktuális(an befejezett) olvasmányom olvasása közben az volt az első gondolatom, hogy miért nem olvastam én ezt előbb?!

“A szülővé válás minden szempontból óriási történés az ember életében: személyiségünk olyan mélységeit érintő változás, ami az énképünket is alakítja.” - olvasom Bojti Andrea könyvében: A magabiztos szülő - szülői önismeret és gyereknevelés (bojtiandrea.hu)

Sokszor megoldhatatlan kihívásként ránk nehezedő helyzetek varázsütésre megváltoztathatóak lennének, ha kicsit jobban értenénk mi mehet végbe a gyerekünk lelkében. Bojti Andrea szerint a kulcs “belehelyezkedni az ő világába és önreflektíven megérteni a saját motivációinkat és reakcióinkat [...] így ösztönösen optimálisan tudunk cselekedni.” 

Ehhez persze nem árt tudni, hogy mi jellemzi az adott életkort, azaz megfelelő tudást szerezni a fejlődéspszichológiai sajátosságokról. A könyv sorainak segítségével már sokkal tudatosabban, kompetensen és magabiztosan fogok belevágni például a majd előttünk álló iskoláskorba. A könyv a csecsemőkortól, a kamaszkorig összefoglalja a legfontosabb állomásokat. 

A gyereknevelés valójában egy szülői önismereti út.

Sose gondoltam volna, hogy képes leszek ennyit éjszakázni, vagy (viszonylag) nyugodt maradni hosszas gyereksírás közepette is. Nem gondoltam, hogy képes vagyok ilyen mély félelmet és féltést átélni, mint amikor először beteg volt, vagy leesett az ágyról. 

“A szülői önismeret része, hogy kitapasztaljuk az adottságainkat, képességeinket, tisztában vagyunk a motivációinkkal, céljainkkal és tudásunkkal. Azaz megfigyeljük és elemezzük önmagunkat, reagálunk a környezetünk visszacsatolásaira, alakítva ezzel az énképünket. [...] Kellő tudatossággal az önismereti munka eredményeként kialakítható a helyes szülői értékelés, ami a magabiztos szülői lét egyik alappillére.” - írja Andrea. 

A könyv sorra veszi a különböző nevelési stílusokat, felveti azt a kérdést, hogy honnan tudom, hogy traumatizáltam-e a gyerekemet (amit a dackorszak tombolásakor azt hiszem óránként kétszer tettem fel magamnak, de minden egyes öltözéskor biztosan), és rengeteg példával és sztorival hozza közelebb hozzánk a téma egyes elemeit. Akárhol is tartasz ezen az úton, érdemes elolvasni. (És aláhúzogatni benne a fontosabb mondatokat, sorkiemelőzni, jegyzetelni, post-iteket ragasztani bele…) . 

“Légy nyitott lelkivilágának megismerésére.”